Ember!!! Ilyet amilyet én álmodtam…!?. Párja nincs… Komolyan… Úgy kezdödött, hogy van idefent a hálószoba, ahol fexik anyám meg apám az ágyon, én meg az ágy el ő tt ülök, és tévézünk. Dr. House-t nézünk, de olyan valóságosan, mintha ott történne el ő ttünk minden. Egyszercsak a négerdoki leborul a székr ő l, és keservesen üvölt, és átvérzik a térdénél a nadrág, és üvölti, hogy segítsenek rajta, mert nyílt sípcsonttörése van. AHh.a.. tehát ezután, ez a seb valahogy az én jobb térdemre került, ami úgy nézett ki, hogy fel volt nyitva a b ő röm (ami egyébként nem fájt, de tudtam hogy fájhat, ezért mégis emberi reakcióm volt rá, azaz para). Tehát ki volt nyitva a b ő röm, nem is vérzett meg semmi, de a csont se úgy ...
Mármegint. Csöndvan. Iszonyú csönd. Talán azért mert zajban nem tudok írni. Füstölök éppen... Imádom. Ez az egy aminek elviselem a füstjét, sőt kifejezetten szeretem is... Gomolyog... itt suhan el előttem, mellettem és mögöttem... Csak azt várom hogy beleigya magát a hajamba... Jobb mint a dohányfüst. Sokkal jobb. Azt nem szeretem. Igazából utálom is, nemhogy nemszeretem. Fura lesz visszakapcsolni a zenét mindjárt.. ha egyáltalán rászánom magam. Írni akartam valamit, de nemsikerült. Majd írok máskor.. Valami mást...