Tűt izzítok. Az ajkait zárom le velük, hogy még véletlenül se tudjon szólni, és majdnem olyan erős kínokat áll ki, mint amikor férfiasságát vettem kezelésbe. Körülbelül ugyanannyi idegvégződés van ott is. Rettegve néz rám. Biztosan tudja, hogy meghal. Nem bírom a…
- Nem… mondok… semmit! – Nagyon zihál, alig bír beszélni, de az utolsó szót azért megpróbálta nyomatékosítani. - Te akartad. – Vonom meg a vállam, és újabb tűt izzítok. Arcához hajolok, egyik kezemmel megcsippentem a bőrt az orrán, és…
Ekkor már majdnem úgy vonyít, mint mikor kiszedtem a fülbevalóját. Kicsit várok, mielőtt újra beledöfök egyet. Abbahagyja a sikítást, piheg. Szemében a rémület tükröződik. Szerintem, végre megértette, hogy nem fogok neki segíteni. Ezt akartam elérni, egyelőre.…
Lelkiekben megkeményítem magamat, ha másért nem, hát bebizonyítom neki, hogy profi vagyok. A karikát azért még elteszem emlékbe. Senkinek sem kell tudnia róla, hogy megtartottam. Odalépek a szekrényhez és kiveszek egy marék tűt, egy műanyag dobozt és egy benzines…
Amikor azt mondtam, hogy valamelyest ismerem, ez igaz. De csak részben. Az abszolút gyengéit nem tudom. Így marad a klasszikus vallatás és a leleményesség. Ilyenkor szidom azt a pár évvel ezelőtti törvényt, hogy nem lehet igazság-injekciót beadni, és csak egyszerűen…
Halkan nyöszörög, kezdi kényelmetlenül érezni magát. Helyes. Fészkelődik. Észreveszem másik fülében a kis karikát. Újabb ötlet. Megint a szekrényhez lépek, és kiveszek onnan egy kisebbfajta fogót. Ismét az orra alá dugom, megmutatva, hogy mi a következő eszköz.…
Egy árva hang, annyit sem szól. Vagy még mindig a nemem sokkhatása alatt áll, vagy pedig csak-azért-sem-vagyok-hajlandó-megszólalni játékot játszik. Még mindig meredten bámul, ez annyira idegesítő. Elfordulok, és a szekrényhez megyek. Csatarendben állnak a klasszikus és modern…
Ledobom az üres székre a papírokat és a szekrényhez lépek. Két szárnyát kitárom és leakasztom a köpenyem. Szinte már szertartásos mozdulatokkal gombolom be a hófehér anyagot. Igazi pamut, nem műszálas. Igaz, hogy jobban fogja a vér, de sokkal elegánsabb is, már amennyire egy…
A sötétség pillanatai - Hóhér Kellemesen sötét kis szoba, egyedül két szék van benne, meg egy nagy szekrény. Meg jómagam. Várok. Zsebemből előhúzok egy dobozt, és kiveszek belőle egy szálat, majd meggyújtom egy elegáns mozdulattal. Mélyet szívok a fanyar…
Újabb reggel. Megint süt az az átkozott nap! Kilesek az ablakon… mosolyognak, mindenki mosolyog, de valami sötét lappang a mosolyok mögött, valami, ami engem akar, látom, hogy engem figyel, minden szempár mélyéről. Hallom, hogy az emberek összesúgnak a hátam mögött,…