2007. aug 30.

Hóhér 6/10

írta: mrdudo
Hóhér 6/10

Lelkiekben megkeményítem magamat, ha másért nem, hát bebizonyítom neki, hogy profi vagyok. A karikát azért még elteszem emlékbe. Senkinek sem kell tudnia róla, hogy megtartottam. Odalépek a szekrényhez és kiveszek egy marék tűt, egy műanyag dobozt és egy benzines égőt. Az utóbbit meggyújtom és egy szigetelő fogóba fogva teszek néhány tűt a lángba. Izzó tűk. Nagyon kegyetlen kínzási mód, és hihetetlenül precíz, ha valaki ért hozzá. Előbb a jobb karját veszem célba, de tekintetem az övét keresi. Nem tudom, miért. Szemében csak beletörődést és elszántságot látok, hogy csak azért sem fog köpni. Már nem várom el tőle, és ezt ő is tudja, de a jegyzőkönyv miatt végig kell csinálni. Az első fémdarab eléri a bőrét, és az alatta lévő izmok akaratlanul is megrándulnak.

Végre kilépek a bánatból és lerázom magamról. Most dolgozom. Lassan beledöföm. Megpróbál nem szólni egy szót sem, de azért egy halk nyögés elhagyta a torkát. Haladok. Teljesen belenyomom, de nem vérzik. Elzártam a vér útját a külvilág felé. Újabb tűt kezelek, és ezt most a könyökébe szúrom. Arca megrándul, és már nem marad annyira csöndben. Éppenhogy csak nem ordít. A következő szintén az izületbe megy. Koncentrált fájdalom. Előbb majd’ az elviselhetetlenségig fáj, végül lezsibbad, és nem érzi, csak azt, hogy van ott neki egy karja, de nem tud róla többet. Ekkor az alanyok egy része teljesen megrémül, és valamit ki lehet belőlük szedni.

Szólj hozzá

sztorik