2007. jún 27.

Nem feledlek el! 3/13

írta: mrdudo
Nem feledlek el! 3/13

Egy hatalmas ág nyújtózott a házunk fölé, azon másztam át a tetőtéri ablakhoz, amit mindig nyitva tartottak a szüleim, hogy a ház jobban kiszelőzzön. Azt terveztem, hogy a tetőtérből fogok lemenni a kis szobába. Az ablakhoz érve olyasmit éreztem, hogy ide most nem feltétlen kellene bemennem, de a kíváncsiságom nagyobb volt és az egyik lábam átemeltem a párkányon. Rettentő sötét volt oda bent. Azon töprengtem, hogyan fogom megtalálni a lejáró deszkáját. Amikor már a az ablakon belül voltam, és ép letenni készültem a lábam, csak akkor ütötte meg az orromat a förtelmes bűz, ami ott fent is keringet. Öklendeztem, a szemem is könnybe lábadt. Rögvest fordultam is vissza az ablakhoz, megbánva a csínytevésem. A förtelem szaga keringet a ...

Tovább Szólj hozzá

sztorik

2007. jún 26.

ááááááá

írta: mrdudo
ááááááá

Úúnatkozom!! Most jöttünk haza táncról, ahol tökjót traccspartyztunk óra végén . Rá kellett jönnöm, (szegény naív lelkemmel), hogy szörnyen kétszínű világban élünk .. Áááh lényegtelen...

Érzek magamban egy űrt... Igen! Valahol itt bent.. Itt a gyomrom helyén... Mert kurvaéhes vagyok.. Csak most MSN-ezek és lusta vok lemenni kaját kreálni .  ááááááááááááááááá de naggyon kész voltam ma

Legalább egy kicsit hűvös van. Na nembajaz. Rend van a szobában, hugom nincs itthon, én meg ... Elvagyok MSN-en

Tovább Szólj hozzá

2007. jún 26.

Nem feledlek el! 2/13

írta: mrdudo
Nem feledlek el! 2/13

Akkor láttam először azt a borzadályt, amit a vírus okozott. Pete fejfájásra panaszkodott és magas láza volt. A szüleim nem akarták, hogy elszállítsák őt is karanténba, ezért otthon ápolták. Ha bárki kérdezte, nekem azt kellet mondanom, hogy Pete-et elküldték a szüleim New Portba, hogy ne legyen kockázatnak kitéve. Eközben az testvérem egyre rosszabbul volt, és kezdett nagyon elváltozni a külseje is, legalább is nekem mindig ezt mesélték a szüleim. Apámék nem engedtek be hozzá, ám leleményes kis srác voltam, és tudtam a módját, hogy hogyan jussak be a kis szobába, ahol ő feküdt. Bár ne tettem volna. A szoba ablaka a kertre nézett és be volt az is függönyözve. Sokat játszódtam odakint, és nem akarták a szüleim, hogy meglássam az ...
Tovább Szólj hozzá

sztorik

2007. jún 25.

írta: mrdudo

szeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlex
xeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlex
xeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlex
xeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlex
 
xeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlex
xeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlex
xeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlexeretlex

ááh ez most jólesett xD
nyugi, semmi bajom, még nem kapott el ...
Tovább Szólj hozzá

2007. jún 25.

Nem feledlek el! 1/13

írta: mrdudo
Nem feledlek el! 1/13

Nem feledlek el!

Ostoba gyerek voltam, mert nem vettem észre a jeleket. Utólag visszatekintve minden olyan egyszerűnek tűnik. Annyira átlátszó volt, és mégis elhittem az egészet. Már bánom.

Kisváros volt a mienk. Az emberek nagyon közvetlenek voltak egymással. Mindenki úgy beszélt, úgy viselkedett a másikkal, mintha valami közös dolog összefűzné az embereket. A legkisebb bajban is kiálltak egymás mellett. Nem voltak nagy viszálykodások. Nem voltak pereskedések. Egyszerűen éltünk. A várost 1827-ben alapították az idetelepült európai, holland gyarmatosítok maroknyi családjai. Édesvölgynek nevezték el a fekvése miatt. A táj gyönyörűséggel töltötte el az embereket. És valóban csodálatos vidék volt a miénk. Kis gyerekként az öcsémmel ...
Tovább Szólj hozzá

sztorik

süti beállítások módosítása