Valentin szórta a sziporkáit a zoknikkal való szenvedés közben:

Zoknik! párosodjatok!

A csúszómászók sohasem esnek hasra. [dt]

 Jó tudni..

Elment az ihletem... Körülbelül negyed órája leültem ide blogozni.. Hát ez neki nem tetszett. Akkor felkeltem. Kiléptem mindenhonnan, így a legfrisebb blogok se jelennek már meg. Fasza. Nembaj. Hiába, a blogom az én vagyok, de nem lényeg. Szomorú születésnap?...

Kedd : Nah Valentin személyében jelentkezem...szal 11:40-es busszal jött le szivem, így tehát kivándoroltam a buszmegba és hazaszállítottam. Hozott nekem kábelt, szóval gyors meg is buheráltam a netet, és hozott Borit is habár arra nemkerült sor, talán saját lustaságunk miatt...DÉlután folyamán rátértünk a szokásos, és kedvelt lustulásra, meg az ágyban fetrengésre....Este meg megnéztünk egy filmet, amit drágám ajánlott be, hát az elég agylesorvasztós volt...a címe : Rrrrr. És ...

Vasárnap reggel ennek a bolondnak korán ment a busza. Kirángatott az ÁGYAMból, hogy kísérjem el. Elkísértem, de gyakorlatilag az ölében aludtam tovább. Aztán miután itt hagyott, visszamentem és még negyed3-ig aludtam...
Egyébként ez a napom üres járat volt. Unatkozós, pihengetős, és kötelezőket olvasós...

Hétfőn totális időzavar. Úgy volt, hogy Valentin felugrik hozzám a délután folyamán, szóval reggel óta vártam, hogy a délutánnak az a perce legyen, mikor ő ugrál. De nem ugrált. Felhívtam, hogy merre szöcskéskedik, azaz csak smst írtam neki, mire nagy nehezen megjelent. Nem csoda, hiszen éppen teszkózott. Közben felhívott engem Bálint pajti, hogy kimennék-e mondjuk Borbálával. Felkaptam. Való pont ekkor érkezett meg a pergerhez. ...

Csütörtökön reggel összecuccoltam minden létező hastáncos cuccomat, egy-két kivétellel, mint például fekete gatya... Irány Dunaszekcső, ugyanis Lugio napok voltak a héten, és Kövi tartotta a zene-állomást. Úgy volt, hogy én majd hastáncot fogok tanítani, de aztán a szervezőbácsi nem volt jelen, és nem biztosított helyet nekem, ezért lesz majd egy kics here-csavargatás, de ez már nem az én dolgom . Tehát benn voltam Kövivel a színpadon, meg ott volt Bence is. Kb óránként jöttek új csoportok. Volt egy csapat Sepsiszentgyörgyről is, Erdélyből. Na őket nagyon felcsigázta hogy "húú van hastánc", illetve lett volna, de kiharcolták maguknak így lett. Tetszett hogy olyan tájszólásosan beszéltek Olyan igazi jó ízes, magyaros... . No aztán ...

Olyan fehérek a lábaim, hogy borzasztó! .... és folyton látom őket... << Az élet nagy tragédiája anyám szerint

Kazimir baráttal még a 2008-as EFOTT-on is találkozhattunk, de akkor csak távolról.