Gyöngyvér
Mennyek fala
Írta: Mazán Attila
Az éden kertjében éltem
Mégis minden percben féltem
Hangok ziháltak bennem
Keservek marták lelkem
A végzet kezének véltem
S belül, lassan, lassan égtem
Összezavart minden
S a bánatot felfedeztem
Úgy hittem vétkezem
Sírom ássa két kezem
Gyöngy könnyed vettem én
Tőled, te hazug lény
Volt kezdet s majd a vég
Csókod ajkaimon ég
láncom eldobom ma még
S a kínom véget ér
ármányból szőtt éned
Úgy hittem megértett
De rablánc lett a jussom
S a szívem megégett
Áttetszö szavad kér
De angyalom nem beszél
Ördögöm szórna már
Éjfekete szivárványt
