Titkos sikoly

Az üvöltő zenétől már semmit sem hallok
Mégsem tudja tompítani az ordító hangot.
Valaki bennem sikít,valaki bennem fél
Valaki bennem szem elől vesztette a célt.

A zene dübörög hogy soha meg ne hallják
Hogy fájdalmas ordításomat veri vissza a határ.
Ne lássák,ahogy összerogy a testem
Ne tudják,mi is történik velem.

Ne lássák,ahogy térdelek könnyek között,
Ne tudják,mi van a nevető szemek mögött.
Báraz átkozott szívem jégből van
A lelkem összetörik a nagy kínban.

Azt mondták,nem érzek semmit.
Azt mondták,nem szeretek senkit.
Azt mondták,számomra csak én létezem.
Azt mondták,minden tettemmel vétkezem.

És mégis itt vagyok most összetörten
Jégszívvel az érzelmektől meggyötörten.
A fájdalom az egyetlen,mely életben tart
De a szívembe sosem gyógyuló sebet mart.

Éltet és űz minden napomon át
Hallgatom a kínzás gúnykacaját.
Még mindig ordít a zene,de én már nem hallom,
A saját sikolyom hangja tölti ki az én dalom.