Írásaim: Hűtlen szív
"A szív mi oly hűen dobogott most már nem a test melegét élvezi. Hűl, csak hűl, mint sok érzelem mit vele együtt elveszíthetsz. Fáj még mindig, érzed a helyét, hogy üres, nincs ott semmi, s mintha tompa késsel vágták volna ki belőled. És mégis mosolyogsz, mert tudod, hamarosan dobogni fog benned újra egy..."
