Hóhér 8/10
Jön a jobb térde. Majd a bal lábfeje és térde. Nem vonyít, szót fogadott, csak nyöszörög és a sírás kerülgeti, de beszélni nem hajlandó. Kezdem unni. Elzsibbasztom a bal karját is a könyökénél fogva. Szemében könny gyűlik, de csak azért sem. Ejnye, tényleg kemény dió. Kezdek magamban jókat derülni, sokan már a térdnél feladták volna, és idáig még senki sem jutott el. Erős akarata van. De minden akarat megtörhető. Jön az arca. Pontosabban a fültő. Újra megérintem leheletemmel az érzékeny területet. Egész teste megfeszül. Igazából nem tudom, hogy most mit akarok ezzel elérni, mert valószínűleg kevés lenne. De. Tudom már, ahogy szemem rátéved a nadrág maradványaira. A dudor. A férfi egyik legérzékenyebb területe. Előveszek egy kést a szekrényből, és a ruhadarabhoz hajolok vele. Ajkát egy „ne” szó hagyja el. A hülye. Azt hiszi, hogy kasztrálni akarok, pedig csak a rongytól szabadítom meg. Néhány vágás, és a farmer maradványa a gravitáció törvényeinek engedelmeskedve a földre hull.
Felvonom szemöldökömet. Szép darab. Leguggolok eléje, és az államat vakargatom. Mit kezdjünk vele? Gonosz ötletem támad. Új kínzási módszer. Egyik kezemmel finoman megérintem a húsdarabot, melynek gazdája ijedten rezzen össze. Nagyszerű, összezavartam. Ujjaimat köré fonom, és föl-le kezdem mozgatni. Ajkából sóhaj szakad fel, és megjelenik egy csepp a makk végén. Most már elég kemény és hosszú. Egyik kezemmel még dolgozom rajta, de a másikban már ott a fogó, benne a lassan izzásban levő tű. Ide se néz, csak amennyire tud, hátrahajol, és behunyt szemmel élvezi a kényeztetést. Ekkor egy apró mozdulat, és szúrom a tűt. Egyenest a heréjébe. Felüvölt a meglepetéstől és a fájdalomtól. Tágra nyílt szemmel néz le, kaján vigyorommal találkozik. Mozdulni próbál, pontosabban szabadulni, nagyon tekeredik. Megszorítom a vesszejét, mire végre abbahagyja a mocorgást. Egyik kezemet folyamatos mozgásban tartom, hogy kemény maradjon, a másikban a tűt izzítom. Ez már a vesszőbe megy. Üvöltés. Még egy tű, még egy ordítás. Szépen körberakosgatom, lassan úgy néz ki, mint egy hernyó. Mint egy igen ronda hernyó. Még a makk szabad. Az utolsó tű a gallérba, ebbe a rücskös végbe megy. Ott van a legtöbb idegvégződés. Ekkor szinte rohanva kókadni kezd a hús. Az agya most kapcsolta ki az itteni idegeket. Kérdőn ránézek. Iszonyúan reszket, teljesen meg van rémülve. Éppen, hogy csak meg nem sajnálom.
Felvonom szemöldökömet. Szép darab. Leguggolok eléje, és az államat vakargatom. Mit kezdjünk vele? Gonosz ötletem támad. Új kínzási módszer. Egyik kezemmel finoman megérintem a húsdarabot, melynek gazdája ijedten rezzen össze. Nagyszerű, összezavartam. Ujjaimat köré fonom, és föl-le kezdem mozgatni. Ajkából sóhaj szakad fel, és megjelenik egy csepp a makk végén. Most már elég kemény és hosszú. Egyik kezemmel még dolgozom rajta, de a másikban már ott a fogó, benne a lassan izzásban levő tű. Ide se néz, csak amennyire tud, hátrahajol, és behunyt szemmel élvezi a kényeztetést. Ekkor egy apró mozdulat, és szúrom a tűt. Egyenest a heréjébe. Felüvölt a meglepetéstől és a fájdalomtól. Tágra nyílt szemmel néz le, kaján vigyorommal találkozik. Mozdulni próbál, pontosabban szabadulni, nagyon tekeredik. Megszorítom a vesszejét, mire végre abbahagyja a mocorgást. Egyik kezemet folyamatos mozgásban tartom, hogy kemény maradjon, a másikban a tűt izzítom. Ez már a vesszőbe megy. Üvöltés. Még egy tű, még egy ordítás. Szépen körberakosgatom, lassan úgy néz ki, mint egy hernyó. Mint egy igen ronda hernyó. Még a makk szabad. Az utolsó tű a gallérba, ebbe a rücskös végbe megy. Ott van a legtöbb idegvégződés. Ekkor szinte rohanva kókadni kezd a hús. Az agya most kapcsolta ki az itteni idegeket. Kérdőn ránézek. Iszonyúan reszket, teljesen meg van rémülve. Éppen, hogy csak meg nem sajnálom.
