Most csak ez jutott az eszembe. Jó pár napja nem adtam életjelet, bár mindvégig fenn voltam blogolon, csak éppen nem írtam. Nem tudtam mit. Meg tegnap amúgy is mással foglalatoskodtam, és hát jah, így jár az aki elfelejti, hogy előző nap mit mondtak neki, és még a telefonja is le van némítva. Egye fene. Ma annyira el vagyok lazulva hogy bármelyik pillanatban képes lennék atomjaimra hullani, elpárologni oda ahova akarok, és ott összeállni eredeti Emőkés valómba. Jut is eszembe, ma szó volt egy történetben arról, hogy mikor én kicsi voltam azt mondtam hogy szommas vagyok. És ez tök huss. Meg az izéecetkilómecet... Papurusz forradalmasította izéecetbabkaró-ra Ez volt a vicces. Aztán tényleg, majdnem meg is feledkeztem a Zuccotto-ról! Majd felrakom róla a művészfotókat, de előtte mindenáron azt kell közölnöm, hogy jó tömény egy édesség, főleg a csoki a tetején van vagy egy centi vastagNemcsoda hisz ráhasalt vagy 32 Mikulás. ( Ennek meg csupán annyi a története, hogy volt egy zsáknyi -ilyen 5centis- csokimiki a birtokunkban és azt megolvasztottam rá, mert elbasztam a külső krémréteget ) <<< Ja de erről már írtam..

És PHÖ, mert Szocz nincs fenn emesenen, de Isty sincs ám fenn szal ezek valahol ketten vannak, vagy csak véletlen összeesés (nem egybe, hanem össze, most megin produkálom magam), nemtom. Hát majd egyszé elő kéne kerülnie vagy neki vagy másnak, mert kifelé bámulni az üvegen baromi izgalmas főleg, hogy még a Hamletet is ki kéne olvasni, pedig én a talmudon szeretnék röhögni (és ide az a szmájli jön, ami a sorban a 6., csak azé nem raktam be hogy ne láccon . höhö.)***
És akkor satubbi.